Kinek és milyen kötelezettsége van az önellenőrzésekkel kapcsolatban?2014. 10. 14., Kedd Az önellenőrzés a közcsatornába, vagy befogadóba kibocsátott szennyvíz meghatározott komponenseinek kibocsátó által elvégzett, vagy elvégeztetett (akkerditált) vizsgálatát jelenti. Célja a felszíni vizek minőségének védelme, illetve annak nyomonkövetése, hogy a kibocsátott szennyvizek minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban előírt határértékeknek.
Kinek és milyen kötelezettsége van az önellenőrzéssel kapcsolatban?
Kinek kell önellenőriznie?
Önellenőrzésre köteles az a kibocsátó (ill. közcsatornába bocsátó):
Az önellenőrzésre kötelezett a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint önellenőrzési tervet köteles készíteni, amelyet a vízvédelmi hatóság részére, valamint
köteles megküldeni.
Az önellenőrzési terv
A felszíni vizek minőségének védelmét a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szabályozza. Ez a rendelet tartalmazza az önellenőrzésre vonatkozó előírásokat is.
Az önellenőrzési terv tartalmi követelményeit, illetve a mintavétel szabályait a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
A tervben be kell mutatni a szennyvízkibocsátással járó technológiát, a keletkező szennyvizek mennyiségét és minőségi paramétereit, az előkezelési eljárásokat, valamint a szennyvizek befogadóját és az azokra előírt határértékeket. Az önellenőrzési tervben kell megadni, hogy a kibocsátó mikor és milyen módon kívánja a szennyvíz mintavételeket elvégezni, illetve mely komponensekre szükséges a szennyvíz mintákat bevizsgáltatni.
Az önellenőrzési tervben rögzített ellenőrzések száma - az időszakos üzemek kivételével - egy naptári évben 2 alkalomnál kevesebb nem lehet. Az éves minimális mintavételi számot a rendelet 2. számú mellékletének 2.2. pontban foglalt, a mintavételi program kialakítására vonatkozó előírások figyelembevételével kell meghatározni.
Az önellenőrzési tervben rögzíteni kell: a) az önellenőrzés keretében figyelembe vett mintavételi rendet és a minták vizsgálatát végző laboratóriumot, szervezetet; b) az önellenőrzés részletes vizsgálati tervét, a mintavételek gyakoriságát, figyelemmel a technológiára és az egyéb, egyedi sajátosságokra. c) mintavételi helyeket (települési tisztító esetén a bevezetett szennyvíz vizsgálatára vonatkozó mintavételi helyet is), a mintavételi feltételeket, ideértve azokat a körülményeket is, amelyek a mintavételt befolyásolhatják: d) a vizsgálni szükséges komponenseket, az alkalmazni kívánt analitikai módszereket, továbbá a jellemző szennyezőanyag-koncentráció, illetve a szennyezőanyag-mennyiség meghatározásának módját; e) a vizsgálati eredményeknek a hatóság, közcsatorna esetében a szolgáltató közös üzemi csatorna esetében az üzemeltető részére történő megküldésének módját, figyelemmel az Fvr. 28. § (3) bekezdésére: f) a rendkívüli események ellenőrzésének és jelentésének módját; g) a vitás kérdésekben irányadó, akkreditált laboratórium megnevezését; h) a veszélyes anyagok vagy a földtani közeg és felszín alatti vizek szempontjából a 10/2000. (VI. 2.) KöM-KöViM-EüM-FVM együttes rendeletben nevesített anyagok kibocsátása esetén azok ellenőrzésére alkalmazott monitoring tervet; i) a felszíni vizek terhelhetősége szempontjából végzett vizsgálatok mintavételi helyeit, komponenseit és vizsgálati gyakoriságait, az eredmények hatóságnak történő megküldésének módját.
A terv első alkalommal történő benyújtásának határideje a tárgyévet megelőző év október 31-e. A tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. Az önellenőrzési tervet a kibocsátó szakembere, vagy megbízott szakértője készítheti, és a vízvédelmi hatóság hagyja jóvá.
A szennyvízkibocsátásokat a vízvédelmi hatóság, közcsatornába bocsátás esetén a szolgáltató ellenőrizheti.
Hogyan történik az önellenőrzés?
Az önellenőrzésre köteles kibocsátó az önellenőrzést a tervben meghatározottak szerint kell elvégezze, lehetőség szerint az előre bejelentett időponoktban. Amennyiben a bejelentett időpontban nem lehetséges a mintavétel, új időpontot szükséges kitűzni, és erről az illetékes környezetvédelmi hatóságot előre - írásban - értesíteni kell.
Az önellenőrzés során vett vízminták elemzését egységes környezethasználati engedélyköteles létesítmények és megbízott laboratórium esetén kizárólag akkreditált laboratórium végezheti.
Amennyiben az önellenőrző laboratórium és az ellenőrzésre jogosult laboratóriumának vizsgálati eredményei eltérnek, akkor
Kinek és mikor küldjük az önellenőrzés keretében végzett vizsgálatok eredményét?
Az önellenőrzésre kötelezett az önellenőrzés keretében végzett vizsgálatok eredményét - azok tartalmától függetlenül - az önellenőrzési tervben rögzített időpontban, de legkésőbb a mintavételt követő húsz napon belül:
köteles megküldeni.
Bírságolás
Az a kibocsátó, aki az előírt kibocsátási határértéket túllépi vagy az engedélyben meghatározottaktól eltérő szennyező anyagot vagy a rendelet 1. számú melléklet C) és D) pontjaiban meghatározott tiltott anyagot bocsát ki, csatornabírság vagy vízszennyezési bírság fizetésére köteles.
A rendelet 35. § (1) bekezdésében meghatározott jogellenes magatartás elkövetéséért vízvédelmi bírságot kell megállapítani és kiszabni. Ilyen például az önellenőrzési terv készítésének elmulasztása, szennyvízkibocsátásra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, engedély nélküli szennyvízkibocsátás folytatása, stb.
Az önellenőrzési időpontok bejelentése
Fontos, hogy az önellenőrzési terv szerinti éves vizsgálati időpontokat a tárgyévet megelőző év november 30-áig be kell jelenteni a vízvédelmi hatóságnak. A bejelentés nem minősül az önellenőrzési terv módosításának, vagy felülvizsgálatának! A bejelentés elmulasztása bírságot vonhat maga után.
Horváth Melinda környezetvédelmi tanácsadó Kategóriák: határidő, önellenőrzés, vízvédelem, környezetvédelem
Kapcsolódó bejegyzések
Kommentek Írja meg véleményét Ön is! |
ZÖLDEN ÉS GAZDASÁGOSAN?
Díjmentes szakmai kiadvány felelős vezetőknek
Lehet egy vállalatot gazdaságosan ÉS zölden működtetni?
Teremthető harmónia a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem között? Vajon az Ön vállalata is működhet így?
A válaszunk: IGEN! Kérje díj-mentes szakmai kiadványunkat!
Friss bejegyzések
Témák levegőtisztaság-védelem (1), A Föld napja (2), adadtszolgáltatás (1), adatszolgáltatás (1), ÁNYK program (3), audit (1), biotechnológia (1), CO2 (1), CSR (3), e-Papír (1), egységes környezethasználati engedély (1), elkötelezettség (3), élővilág (1), energetika (2), energetikai audit (1), energetikai tanúsítás (1), energia (2), energiagazdákodás (1), energiagazdálkodás (2), energiairányítás (1), energiairányítási rendszer (1), energiamegtakarítás (1), éves beszámoló (1), faciltiy management (2), felelős működés (1), felelősség (1), felelősségvállalás (4), fenntarthatóság (4), fm (1), gazdálkodás (1), gyermekrajzverseny (1), határidő (1), hatósági ügyintézés (1), hulladék (1), hulladékgazdálkodás (2), hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás (1), hulladékkezelés (1), integrált irányítási rendszer (2), IPPC (1), IPPC jelentés (1), irányítási rendszer (3), ISO (2), ISO 14001 (2), ISO 50001 (2), jogszabályi megfelelőség (1), Karácsony (1), kerekasztal beszélgetés (1), KIR (1), klíma (1), kommunikáció (3)
CSATLAKOZZON! |