Környezetirányítási Rendszerek

2014. 11. 14., Péntek

Napjainkra az Európai Unió tagállamaiban működő szervezetek számára – a szigorú környezetvédelmi előírásokat, a környezetterhelési díjakat és energia árakat, valamint a piac elvárásait is figyelembe véve – létfontosságú, hogy a környezettel összhangban, a fenntarthatóság elvei szerint alakítsák ki vállalati tevékenységeiket. A keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére, újrahasznosítására, a kevesebb anyag- és energia felhasználásra, a szennyvíz mennyiségének csökkentésére irányuló intézkedések a környezettudatos, fenntartható működés iránti elkötelezettséget jelképezik a vállalatok életében.

 

bakony1.jpg

 

Azon cégeknek, amelyek a környezetvédelmi szempontokra is hangsúlyt fektetve kívánnak működni, célszerű a környezetgazdálkodást oly módon beépíteni a szervezet általános irányítási rendszerébe, hogy általa a környezeti hatások és a jogszabályok rendszeres nyomonkövetése, a felelős gondolkodás, valamint a környezetvédelmi hatások csökkentésére irányuló folyamatos törekvés is biztosítva legyen. Az ilyen jellegű rendszereket összefoglalóan Környezetközpontú Irányítási Rendszereknek (KIR) nevezzük. (Dr. Bulla Miklós)

Jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen eszközök állnak a vállalatvezetés rendelkezésére, van-e a fenntarthatósági törekvések terén létjogosultsága a Környezetközpontú Irányítási Rendszereknek?

 


A válasz egyértelmű: igen! Megfelelően alkalmazva igen hatékony eszköz, mely nemcsak a környezeti teljesítmény javulását eredményezi, de a szervezet piaci megítélését is jelentősen javítja. A hangsúly a megfelelő alkalmazáson van. Sajnos a KIR használata kissé felületessé vált az elmúlt időszakban. A vállalatok nem használják ki a benne rejlő előnyöket.

 

A jól működtetett KIR kiváló eszköz a szervezet fenntartható működésének megalapozásához is.


A Környezetközpontú Irányítási Rendszert bármely gazdasági tevékenységet folytató szervezet alkalmazhatja mind a köz-, mind a versenyszférában, függetlenül annak fejlettségi szintjétől, területi elhelyezkedésétől vagy tevékenységétől. Bevezetése módot teremt egy olyan menedzsmentrendszer kialakítására, melynek középpontjában a környezeti teljesítmény állandó javulása áll, biztosítva az erőforrásokkal való kíméletes, ugyanakkor ésszerű bánásmódot.

 

vertes1.jpg

 

 

Hatékony és szakszerű KIR az ISO 14001 nemzetközi szabvány és/vagy az  EU EMAS (Közösségi környezetvédelmi és hitelesítési rendszer) rendeletének követelményei alapján építhető ki. A két rendszer összeilleszthető, vagyis az ISO 14001-es szabvány szerinti KIR-t működtető szervezet számára megszerezhető az EMAS hitelesítés is, azonban utóbbi szigorúbb követelményeket állít fel a kommunikációt, a jogszabályok betartását, a munkatársak bevonását és a környezeti teljesítmény folyamatos javítását illetően.

 

 

A szabvány szerint felépített vállalatirányítási rendszer működtetésével és folyamatos fejlesztésével a vállalatok számos előnyhöz jutnak:

 

    • Leegyszerűsödik és hatékonyabbá válik a tevékenységek, termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak azonosítása és szabályozása, ez pedig segít csökkenteni a tevékenység környezeti kockázatait.
    • A környezetvédelmi elvek beépítése révén hatékonyabbá válik az erőforrások felhasználása, csökken a hulladékkezelés, az anyag- és energiafelhasználás költsége, valamint a szennyezőanyag-kibocsátás mértéke, a rendszerbe fektetett erőforrások (pénz, idő) megtérülnek.
    • A megfelelően működtetett rendszer láthatóan növeli a szervezet környezeti teljesítményét, s ebből adódóan kedvezőbbé válik a megítélés a hatóságok és az üzleti partnerek részéről.
    • A törvényi, jogszabályi előírásoknak való megfelelés redukálja a környezetvédelmi (pénzügyi) bírságok kockázatát.
    • Leegyszerűsödik a szigorodó jogszabályok alkalmazásának előkészítése.
    • A piacon kialakult erős versenyhelyzet esetén előnyt jelent, javítja a vállalat megítélését, növeli a vevői bizalmat.
    • A környezeti célok kitűzése, ezek elérése és megvalósításuk nyomon követése rendszerszemléletű megközelítést kap.
    • A folytonos belső és külső auditok rendszere garanciául szolgál a szervezet állandó fejlődéséhez és az ismétlődő hibák kiküszöböléséhez.
    • A feladatok és a felelősségek egyértelmű meghatározása által nő a személyes felelősségvállalás mértéke a szervezeten belül, ez pedig jelentősen csökkenti az esetleges hibákat.
    • Számottevő rendszerbeli és működési hibára fény derül, így mód nyílik ezek megoldására.
    • A rendszer alkalmazása hozzájárul a környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikációs eszközök, csatornák jól szervezett alkalmazásához.
    • Biztosított a munkatársak, érdekelt felek környezettudatosságának folyamatos fejlesztése, ez pedig erősebb motivációt vált ki a dolgozók körében, segíti a vállalattal való azonosulást.

 

 

A KIR további, számottevő előnye az integrálhatóság, vagyis a szabványosított irányítási rendszerekkel (pl.: ISO 9001, MSZ 28001, ISO 50001) való összekapcsolás, harmonizálás lehetősége, melynek alapjául a feltárt vagy meglévő kapcsolódási pontok és a folyamatok közti átfedések szolgálnak. Például az ISO 14001 KIR és az ISO 50001 energiagazdálkodási irányítási rendszer szerkezete és felépítése (tartalmi pontok tekintetében is) konzekvensen követi egymást.

 

Az irányítási rendszerek integrálásával:

  • Összefüggővé válik a dokumentáció, s ezáltal egyszerűbben kezelhetőbb, mintha külön lennének a rendszerek kézikönyvei és eljárásai.
  • Kiküszöbölhetőek az ellentmondások és az átfedések.
  • Könnyebb az egységes dokumentáció szerkesztése, vagyis hatékonyabb a rendszer.
  • A munkavállalók újításokkal/változásokkal szembeni esetleges vonakodása kevesebb erőfeszítéssel oldható fel, ezáltal egyszerűbbé válil a működés és az ellenőrzés.

 

 

Az irányítási rendszer nyújtotta előnyökhöz a KIR-t nem elég bevezetni, megfelelő módon működtetni is kell. Sok esetben - a nagy energiaráfordítással történő bevezetés után - éppen ez a szakasz sorvad el. Óriási hiba, hiszen így a vállalat számára előnyt jelentő lehetőségek kiaknázatlanok maradnak.

 

Sokan úgy tekintenek az irányítási rendszerre, mint nyűgre, amit az audit előtt kicsit rendbe kell kapni, hogy a tanúsítás megmardjon, ahelyett, hogy a mindennapi munkát támogató eszközként kezelnék és ekként alkalmaznák.

 

Helytelen ez a megközelítés, mert a épp a működtetés során jönnek elő a rendszer előnyei. Persze ahhoz, hogy az eszközt lássuk benne és hatékonyan alkalmazzuk, szükséges egyfajta rendszerszemlélet is. A KIR felelősök számára ezt a szemléletet átadni alapvető szükségszerűség!

 

A KIR nem egy önállóan működtetendő rendszer a szervezeten belül, hanem egy eszköz, mely segít abban, hogy a szervezet a környezeti hatásait kontrollálva tudjon működni. Alkalmazásának célja nem elsősorban a tanúsítás megszerzése és megtartása, hanem a környezeti hatások csökkentése, a szervezet környezettudatos, fenntartható működésének támogatása.

 

Az irányítási rendszer üzemeltetésével párhuzamosan a megfelelő környezetvédelmi, fenntarthatósági kultúrát is ki kell alakítani a vállalatnál. Ez segíti a közös munkát. Tartsuk szem előtt: a környezetvédelemért, a fenntarthatóságért nem a környezetmérnök vagy a vezérigazgató a felelős. Az minden dolgozó felelőssége! Ennek tükrében dolgozzunk az irányítási rendszeren és a fenntarthatósági kultúrán.

 

 

 

Gajdics Márk 

Környezetmérnök

 

Faragó Ferenc

Környezetvédelmi szakértő

Kategóriák: fenntarthatóság, irányítási rendszer, környezetvédelem, felelősség, KIR

 


Kapcsolódó bejegyzések


Kommentek

Írja meg véleményét Ön is!

6k3qr6

ZÖLDEN ÉS GAZDASÁGOSAN?

 

Díjmentes szakmai kiadvány felelős vezetőknek

 

Lehet egy vállalatot gazdaságosan ÉS zölden működtetni?

 

Teremthető harmónia a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem között? Vajon az Ön vállalata is működhet így?

 

A válaszunk: IGEN! Kérje díj-mentes szakmai kiadványunkat!

 

ÉRDEKEL! »

Friss bejegyzések

Témák

levegőtisztaság-védelem (1), A Föld napja (2), adadtszolgáltatás (1), adatszolgáltatás (1), ÁNYK program (3), audit (1), biotechnológia (1), CO2 (1), CSR (3), e-Papír (1), egységes környezethasználati engedély (1), elkötelezettség (3), élővilág (1), energetika (2), energetikai audit (1), energetikai tanúsítás (1), energia (2), energiagazdákodás (1), energiagazdálkodás (2), energiairányítás (1), energiairányítási rendszer (1), energiamegtakarítás (1), éves beszámoló (1), faciltiy management (2), felelős működés (1), felelősség (1), felelősségvállalás (4), fenntarthatóság (4), fm (1), gazdálkodás (1), gyermekrajzverseny (1), határidő (1), hatósági ügyintézés (1), hulladék (1), hulladékgazdálkodás (2), hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás (1), hulladékkezelés (1), integrált irányítási rendszer (2), IPPC (1), IPPC jelentés (1), irányítási rendszer (3), ISO (2), ISO 14001 (2), ISO 50001 (2), jogszabályi megfelelőség (1), Karácsony (1), kerekasztal beszélgetés (1), KIR (1), klíma (1), kommunikáció (3)

 

CSATLAKOZZON!

Oldal tetejére

1